A csendet megtorve sem tudok semmi jorol irni, sem a jovonek emlekul, sem magamnak, sem nektek, akik megtiszteltek azzal, hogy olvastok.

28 nappal ezelott mertunk nagyot almodni Jvel. Azt mondta az orvosunk, hogy hasznalhatjuk a fagyi babankat, ezert kis megtakaritott penzunket felhasznalva belevagtunk. 

Egyebkent a babo fagyasztasaert nem kellett vegul fizetnunk a klinikanak. Egyebkent is, a fizetest soha nem surgetik, ez alkalommal sem volt maskepp, vegul a transzfer napjan fizettuk ki a fagyi babas beulteteshez kert osszeget, bar senki sem kerte akkor sem tolunk, ugyanugy vartak tart karokkal. Az orvosom bizakodva, erot adva, kezunket szoritva volt velunk vegig.

A gyogyszerezes lenyegesen egyszerubb volt, fajdalom mentes mindvegig. A mehem tokeletesesen varta a teli almabol felkeltett embrionkat, aki tokeletes volt. Egyutt vegig csinalni a beultetest Jvel csodalatos erzes, annak ellenere, hogy komplikacio merult fel, es vegul kicsit szabtak is rajtam odabent, de babo bekerult a feszekbe es megkaptuk rola a kepet. 

Az orvos mikor meg bejott hozzank a szobaba, akkor J vallat atolelte, az en kezem fogta es szoritotta, es azt mondta, ¨annyira megerdemelnetek mar, hogy sikeruljon nektek ez a baba¨. A kezet fogva simogattam, mert simogatta a lelkem.

Nem sok, alig 9 nappal kesobb, sajnos a sajat orvosom kulfoldon van, ezert az ot helyettesito, szamomra tul szaraz es idegen dr. M kozolte a hirt, hogy NEM SIKERULT. Nem vagyok terhes. Majd vervetelre kell mennem, hogy megnezzek a hormon szinteket... Viszonthallas... Szamomra pedig minden szava felert egy kesdofessel.

Szamunkra itt veget ert egy alom. 

Ha valaki azt kerdezne, hogy orokbe fogadnank-e? NEM! Egyszeruen es hatarozottan, nem. Akkor is, ha ezert megkoveznek.

A mi almunk belolunk szuletett volna, a mi genjeinkkel, a mi verunkkel a testeben, a sajat arckepunket latva benne.